1. fejezet: Sportág történeti áttekintés
A sportág leírása
az asztalitenisz
Az asztalitenisz (más néven pingpong) egy labdajáték, amelyben kettő (egyéni játék) vagy négy játékos (páros játék) üt egy labdát egymás közt ütőkkel. A játékot egy asztalon játsszák, amelyet háló választ ketté.
A játék adogatással (szervával) indul (a kezdő játékos úgy üti meg a labdát, hogy az előbb a saját, majd az ellenfél térfelén is lepattanjon) Az ellenfélnek már „csak” át kell ütnie a másik térfélre a labdát, ezt követően a szerváló játékosnak is hasonló a feladata. A játék célja, hogy az ellenféllel szemben pontot szerezzünk olyan ütésekkel, melyet nem tud visszaadni a háló fölött.
https://www.pexels.com/hu-hu/foto/homaly-sport-bokeh-pingpong-976873/
www.mti.hu
Játékosok és eszközök
Az asztaliteniszt mind a két nem játszhatja, az egyéni és páros versenyeken kívül rendeznek vegyes párosokat is – ahol a férfiak és a nők egy párt alkotva játszanak a másik vegyes páros ellen. Az asztaliteniszt relatíve kis asztalon játszák, melyből következik, hogy rendkívül változatos lehet a játék képe.
Kicsi ütő, kicsi és könnyű labda, rendkívül gyors játék jellemzi, amelyhez nagyon jó koordinációs képességekre, gyorsaságra, és magas szinten játszva állóképességre van szükség. A kellő labdaérzék mellett gyors reflexekre és jól elsajátított technikára is szüksége van annak, aki komoly eredményeket szeretne elérni.
a pingpong különleges és népszerű
Alapfokon viszonylag rövid idő alatt elsajátíthatóak a sportág alapjai. A tapasztalatok azt mutatják, a játék sok örömet és élményt nyújt a gyerekek számára, ezért bármely korosztályban érdemes megismertetni ezt a játékot velük, akár iskolai keretek között is. Érdemes ezt minél korábban megtenni, mert a versenyszerű sportolásra történő kiválasztásnak már nagyon korán, 7-8 éves korban meg kell történnie.
Pingpong az Alzheimer kór ellen
Érdekesség
www.ettu.org
https://www.batfoundation.com/bat-team/
Az asztalitenisz azonban nem csak a fiatalok számára létezik, a sportág különlegességét többek között az adja, hogy idősebb korú sportolók is magas színvonalon tudják űzni szeretett sportágukat. Érthető módon számukra az egészség megőrzés, a kellemes kikapcsolódás a fő cél. A pingpong további előnyei közé sorolhatjuk, hogy a tárgyi feltételek megteremtéséhez nem kell nagyobb anyagi befektetés. Iskolai alkalmazása akár hosszabb szünetekben, a napközis foglalkozások vagy házi bajnokságok során is történhet.
Az indulás
A pingponghoz hasonló játékot egyes források szerint a korabeli Európában már a 12. században is játszottak, tehát a sportág eredete elég messzire nyúlik vissza. A sportág mai formájában a 19. században jelent meg Angliában, ahol eleinte szabadidős szórakozásnak, úriemberekhez méltó testmozgásnak számított.
https://www.youtube.com/watch?v=-_RrnkKP1zA
https://www.youtube.com/watch?v=-_RrnkKP1zA
Valójában a tenisz lekicsinyített, kevésbé költséges, asztalra átvitt változata volt az asztalitenisz. Elsőre lényegében többnyire ebéd utáni könnyű mozgásra fejlesztették ki, illetve arra, hogy eső esetén zárt helyiségekben is lehessen teniszezni. Ez a gondolatmenet Angliában fejlődött ki, lévén a szigetországban nagyon magas a csapadékos napok száma, így megállapíthatjuk, hogy az asztalitenisz őshazájának Angliát tekinthetjük. Nagy változás volt az asztalitenisz fejlődésében a celluloid labdák megjelenése.
Az angol származású Gibbs az Egyesület Államokban tett üzleti útja során vásárolt celluloidból készült labdákat, melyeket korábban csak gyermekjátékként ismertek. A játék az 1899-1904-es angliai „pingpongláz” idején vált népszerűvé. Érdekesség, hogy a „pingpong” megnevezésre vonatkozó szabadalmi kérelmet egy Parker nevű cég adta be, az Egyesült Államokban. A „pinpong” kifejezés tehát egy kereskedelmi márkanévnek tekinthető.
https://www.youtube.com/watch?v=-_RrnkKP1zA
https://nepujsag.ro/articles/az-1979-es-magyar-diadalra-emlekezett-a-nemzetkozi-asztalitenisz-szovetseg
A huszadik század elejére a „pingpong” nagyon népszerű lett egész Európában, olyannyira, hogy kezdett elterjedni Ázsiában és a többi kontinensen is. Ez egy nagyon fontos időszak volt a sportág történetében, hiszen ezekben az években alakult ki az asztalitenisz versenysport jellege. Egységesítették a szabályokat, bevezették a 21 pontig tartó szetteket, és az öt pontig tartó szervacserét. A sportág versenyszabályait Baxter szabadalmaztatta 1891-ben.
A modern asztalitenisz játékszabályait L. Huchinson, a Cavendish Club tagja állította össze. Ebben az időben alakultak meg az első sportklubok, és nemzeti szakszövetségek is. A Nemzetközi Asztalitenisz Szövetség – International Table Tennis Federation (ITTF) 1926. december 12-én alakult meg, Londonban. Magyarország is az alapító tagot között volt. Jelenleg több, mint 200 nemzetet számlál a szövetség.
Az első ITTF által rendezett világbajnokságot 1926 december 6-11. között rendezték meg Londonban, öt versenyszámban. 1957-ig évente, ezt követően kétévente kerül megrendezésre. A női páros 1928-től, a női csapatot pedig 1935-től vették fel a versenyszámok közé. A kezdeti időkben Magyarország nagyhatalomnak számított az asztaliteniszben. Magyarországon 1902-ben ismerték meg az asztaliteniszt, egy angol labdarugó mutatta meg ezt a játékot. A Magyar Országos Asztalitenisz Szövetség (MOATSZ) 1924. december 23-án alakult meg. Hazánk legjobbjai a korai években uralkodónak számítottak a sportágban. Barna Viktor negyven világbajnoki érmével, huszonkétszeres világbajnokként máig a sportág legeredményesebb versenyzője. A legutolsó világbajnoki aranyat a magyar „Aranycsapat” (Gergely Gábor, Jónyer István, Klampár Tibor) az 1979-es VB-n, Phenjanban nyerte.
A sportág további fejlődéstörténete
Érdekesség
https://tabletennistop.com/history-of-table-tennis/
http://img2.chinadaily.com.cn/images/201712/08/5a2a4fcea3101a51fd4151de.jpeg
a legnagyobb európai sztárok
Az 1980-as években a kínaiakon kívül a svédek aranykorszaka következett a „Király” becenévvel illetett Jan-Ove Waldner vezetésével, aki 1982-ben a budapesti Eb-n hazai pályán verte meg a magyar legendát, Klampár Tibort, az egész világon óriási hírnevet szerezve ezzel. A svédeken kívül csak néhány játékos tudott méltó ellenfele lenni az ázsiai játékosoknak. Közülük is kiemelkedett a német Timo Boll, a fehérorosz Vlagyimir Szamszonov, az osztrák Werner Schlager valamint a dán Michael Maze.
asztalitenisz az olimpián
Népszerűsége ellenére a pingpong sokáig nem szerepelt az olimpiák műsorán, csak 1988-ban, Szöulban vették fel a hivatalos listára.
Világbajnokok táblázat
Érdekesség
https://ocdn.eu/images/pulscms/ZTg7MDA_/ae9a5001d41da4ec0e891cbf4c860583.jpg
https://www.nemzetisport.hu/migralt_cikkek/20050403/
batorfi_toth_ezustos_bucsu-248409
Magyarország versenyzői közül olimpián Klampár Tibor férfi egyesben Szöülban, a Bátorfi Csilla-Tóth Krisztina női páros pedig Sydneyben értek el 4. helyezést. Magyarország versenyzői közül olimpián Klampár Tibor férfi egyesben Szöülban, a Bátorfi Csilla-Tóth Krisztina női páros pedig Sydneyben értek el 4. helyezést.
szabály módosítások az elmúlt években
A 2000. évi nyári olimpiai játékok után a Nemzetközi Asztalitenisz Szövetség (International Table Tennis Federation – ITTF) néhány fontos szabálymódosítást fogadott el a sportág népszerűségének növelése érdekében.
2000 októberétől az addig 38 mm átmérőjű labdát 40 mm-esre növelték, hogy a televízió közvetítéseken a labda jobban látható legyen, s ezzel a nézők számára élvezhetőbbé váljon a játék. 2001. szeptember elsejétől az ITTF által rendezett eseményeken bevezették a 11 pontos játszmákat, így a mérkőzések gyorsabbá és izgalmasabbá váltak.
https://sportoljma.hu/magazin/az-asztalitenisz-es-a-pingpong-szabalyai
http://jochapress.hu/negyedik-lett-az-asztaliteniszezo-major-endre/
a para asztaliteniszről
Az asztalitenisz már az első, 1960-ban Rómában megrendezett paralimpián a program részét képezte. Ekkor 10 ország 35 versenyzője, 11 versenyszámban mérte össze tudását. A nemzetközi szövetség (IPC) nyilvántartásának globális adatbázisa megmutatja a sportág rendkívüli fejlődését és töretlen népszerűségét. E szerint ma már több, mint 130 országban, közel 5400 asztalitenisz parasportolót tartanak nyilván. Hazánkból ebbe a nyilvántartásba ez idáig nagyjából 80 sportoló került be.
A paralimpiák asztalitenisz versenyszabályai alapvetően megegyeznek a Nemzetközi Asztalitenisz Szövetség (ITTF) előírásaival. A különbség mindössze ott mutatkozik meg, hogy a kerekesszékes sportolók mozgásképessége az álló versenyzőkhöz mérten speciális módon eltér, ezért a rájuk vonatkozó előírások egyes pontjai kiegészítésre, módosításra kerültek. A kategóriákban egyéni és csapat versenyszámokat rendeztek, ami adott esetben nyílt versenyszámmal egészült ki. A nemzetközi szabályzatot honi viszonylatban a Magyar Asztalitenisz Szövetség (MOATSZ) is alkalmazza. A következő párizsi olimpián a csapat versenyszám helyett párosra versenyt rendeznek.
https://nypost.com/2021/08/26/tokyo-paralympic-games-ibrahim-hamadtou-plays-table-tennis-without-arms/
https://egyptianstreets.com/2016/09/10/egypts-armless-table-tennis-player-ibrahim-hamadtou-fulfills-paralympic-dream/
Az asztalitenisz már az első, 1960-ban Rómában megrendezett paralimpián a program részét képezte. Ekkor 10 ország 35 versenyzője, 11 versenyszámban mérte össze tudását. A nemzetközi szövetség (IPC) nyilvántartásának globális adatbázisa megmutatja a sportág rendkívüli fejlődését és töretlen népszerűségét. E szerint ma már több, mint 130 országban, közel 5400 asztalitenisz parasportolót tartanak nyilván. Hazánkból ebbe a nyilvántartásba ez idáig nagyjából 80 sportoló került be.
Klasszifikáció, sportági kategóriák
Az asztaliteniszezők 1-11 kategóriákban versenyeznek:
• Class 1-5 kategória: kerekesszékben ülő versenyzők
• Class 6-10 kategória: álló versenyzők
• Class 11-es kategória: enyhén értelmi sérült versenyzők
A versenyzők az előzetes hazai klasszifikációjukat követően az első nemzetközi versenyükön szerzik meg a kategóriájukat.
Az értelmi sérült versenyzők nemzetközi kategorizálása az VIRTUS szabályzata alapján történik.
