3.2 Az alapok oktatása

3.2.1. Alapállás:



Az asztalitenisz-alapállás azt a testhelyzetet jelöli, amellyel az asztaliteniszező játékos az ellenfél labdájának a fogadására (megjátszására) felkészül.

Az alapállás játékstílustól függően változhat, de alapvetően az a jellemző, hogy az asztal bal oldali részén, mintegy 60-100cm-re az asztal mögött, bal lábbal előre, mély, széles (45-60cm) terpeszállásban, kissé jobbra forduló törzs-, csípő- és lábtartással foglalják el kiinduló helyzetüket a játékosok.

KÉP-2- alapállás

3.2.2. Ütőfogás

”Azt a módot, ahogy az ütőt a játékos játék közben a kezében fogja, ütőfogásnak nevezzük. Az ütőfogást befolyásolja az ütő szerkezete, formája és a játékos technikája.”
Fajtái:

KÉP- 3 - európai ütőfogás
KÉP- 4 - európai ütőfogás
KÉP- 6 - kínai tollszárfogás
KÉP- 7 - japán tollszárfogás

3.2.3. Rávezető gyakorlatok

3.2.3.1. Játékos feladatok a kezdők számára – cél a sport megszerettetése, hogy jól érezzék magukat a fiatalok (pl.: fogó, váltóversenyek, labdás játékok)

KÉP – 8 – ATSK váltóverseny
KÉP- 9 - NET

3.2.3.2. Ismerkedés a labdával

3.2.3.3. Ismerkedés az asztallal

ATSK videó-2

ATSK videó-3

3.2.3.4. Ismerkedés az ütővel, ütőfogás

Edzői tipp: fiatal gyermekek számára ideálisabb, ha nem felnőtt méretű és súlyú, hanem könnyebb, vékonyabb nyelű ütővel kezdik meg a sportolást, hogy a nehéz ütő ne húzza le a kezüket, és így a mozdulatokat tecnikailag pontosabban tudják végre hajtani.

3.2.4. Labdás gyakorlatok az ütővel

3.2.4.1. Labdatartás (egyensúlyozás) az ütő felületén

ATSK videó-4

ATSK videó-5

3.2.4.2. Labda pattogtatás az ütőn

3.2.4.3. Labdaütés a falra

3.2.4.4. Labda ütése az asztalon – ügyességi gyakorlatok, melyeket az asztalon, labdával és ütővel végeznek a gyerekek

ATSK videó-6

VIDEÓ-3: https://www.youtube.com/watch?v=D2UKit8Y5Gs / MOATSZ / Pélicom Média