- AZ ASZTAL
A asztal mérete, azaz a felső lapja, a játékfelület téglalap alakú, 2,74 m hosszú és 1,525 m széles, és a padlótól 76 cm-es magasságban, vízszintesen helyezkedik el. A játékfelülethez nem tartoznak hozzá a felső asztallap oldalfelületei. A játékfelület bármilyen anyagból készülhet, ám egy szabványos pingpong labdának 30 cm magasról a játékfelületre leejtve mindenhol körülbelül 23 cm magasra kell felpattannia. A játékfelületnek egységesen sötét színűnek és mattnak kell lennie, mindkét hosszanti oldalvonalon 2,74 méteres, 2 cm széles fehér szegéllyel, s mindkét alapvonalon 1,525 méteres, 2 cm széles fehér szegéllyel. A játékfelületet az alapvonalakkal párhuzamosan húzódó, függőleges háló két egyforma nagyságú térfélre osztja. A játékfelületnek teljes terjedelmében folyamatosnak kell lennie mindkét térfélen.
A páros pingpong játékhoz a térfeleket egy, az oldalvonalakkal párhuzamosan húzódó, 3 mm széles, fehér színű középvonal két egyforma méretű térfélrészre osztja. A középvonal mindkét térfélen a jobb oldali térfélrészhez tartozik.
- A HÁLÓKÉSZLET
A háló készlet a hálóból, a felfüggesztéséből és a hálótartó oszlopokból áll, beleértve a pingpongasztalhoz rögzítő elemeit is. A hálót zsinórral kell felfüggeszteni, mindkét végén 15,25 cm magas oszlophoz erősítve. Az oszlopok külső határvonala 15,25 cm távolságra van az oldalvonaltól. A háló felső szélének, a háló teljes hosszában, 15,25 cm magasan kell lennie a játékfelület felett. A háló aljának a háló teljes hosszában a lehető legközelebb kell lennie a játékfelülethez, a háló végeinek pedig a lehető legszorosabban kell csatlakozniuk a hálótartó oszlopokhoz.
forrás: MightyGoods
- A LABDA
A ping pong labda gömb alakú, 40,6 mm átmérőjű, tömege 2,6-2,7 gramm. A labda anyaga ABS műanyag, színe fehér vagy narancssárga, és matt.
Forrás: tabletennisarena.com
- AZ ÜTŐ
Az ütő tetszés szerinti méretű, alakú vagy súlyú lehet, de a lapjának síknak és merevnek kell lennie. Az ütőlap vastagságának legalább 85 %-a természetes fa kell, hogy legyen, az ütőlapon belüli ragasztóréteg megerősíthető valamilyen rostos anyaggal, mint például karbonszál, üvegszál vagy préselt papír, de ez a megerősítés nem lehet vastagabb az ütőlap teljes vastagságának 7,5 %-ánál, vagy 0,35 mm-nél, attól függően, hogy melyik érték a kisebb. Az ütőlapnak és az ütőlap bármely rétegének, valamint az ütőt borító ragasztónak és anyagoknak folyamatosnak és egyenletes vastagságúnak kell lennie az ütőlap ütésre használt felületén. Csak olyan ping pong ütő borítást szabad használni, amelyen semmiféle fizikai, kémiai vagy egyéb kezelést nem végeztek. Az ütőfelület egyenletessége (folyamatossága), a szín egysége kis mértékben eltérést mutathat lényegtelen sérülés, vagy a használatból eredő kopás vagy fakulás miatt, de csak akkor, ha az a felület jellegét, alapvető paramétereit nem befolyásolja jelentősen. A mérkőzés kezdetekor és a mérkőzés alatti ütőcserék alkalmával a játékos köteles megmutatni a használni kívánt ütőjét az ellenfélnek és a játékvezetőnek egyaránt, és meg kell engednie nekik, hogy az ütőt megvizsgálják.
Forrás: https://yumo.ca/blogs/table-tennis-info/how-to-choose-a-table-tennis-racket
Sportágra vonatkozó meghatározások
- A labdamenet: az az időtartam, amíg a labda játékban van.
- A labda játékba kerül: attól a pillanattól kezdve, ahogy megszűnik a mozdulatlansága a szabad kéz tenyerében, ahonnét az adogatás szándékával indítják el, s játékban marad mindaddig, amíg a labdamenet ponttal véget nem ér, vagy félbe nem szakad.
- A megismétlendő labdamenet: az a labdamenet, amelynek eredményét nem számítják be.
- A pont vagy poén: az a labdamenet, amelynek az eredményét beszámítják.
- Az ütőtartó kéz: az a kéz, amelyben az ütőt fogják.
- A szabad kéz: az a kéz, amelyben nincs ütő; a szabad kar a szabad kézhez tartozó kar.
- Ütés: az a labdaérintés, amikor a játékos az ütőt tartó kézben lévő ütővel, vagy az ütőt tartó kéz csukló alatti részével érinti a labdát.
- A labda akadályoztatása, vagy „töccs:” azt jelenti, hogy akár a játékos, akár bármi, amit magán visel, vagy magánál tart, hozzáér a labdához, amikor az a játékfelület felett, vagy a játékfelület irányába száll, és nem érintette az ő térfelét, miután az ellenfél utoljára megütötte azt.
- Az adogató: az a játékos, akinek elsőként kell megütnie a labdát a labdamenet során.
- A fogadó: az a játékos, akinek másodszor kell megütnie a labdát a labdamenet során.
- A játékvezető: az a személy, akit a mérkőzés irányítására, ellenőrzésére jelölnek ki.
- Az asszisztens játékvezető: az a személy, aki a játékvezető munkáját segíti bizonyos döntéseivel.
AZ ADOGATÁS, PING PONG SZERVA SZABÁLYOK
A szerva, azaz az adogatás megkezdésekor a labdának szabadon kell feküdnie az adogató mozdulatlan szabad kezének nyitott tenyerében. Az adogatónak megközelítőleg függőlegesen, minden pörgetés nélkül kell feldobnia a labdát úgy, hogy az a szabad kéz tenyerét elhagyva legalább 16 cm magasra repüljön, majd anélkül essen lefelé, hogy bármihez hozzáérne a megütése előtt. A lefelé szálló labdát az adogatónak úgy kell megütnie, hogy az először a saját térfelét érintse, majd a háló felett vagy mellett elszállva közvetlenül a fogadó térfelén pattanjon le. A párosban a labdának egymás után az adogató, majd a fogadó játékos jobb térfélrészén kell lepattannia. Az adogatás megkezdésétől a labda megütésének pillanatáig a labdának a játékfelület szintje felett és az adogató alapvonala mögött kell lennie, és a labda nem takarható el a fogadó elől az adogató, és/vagy partnere (párosban) által, vagy semmilyen olyan tárgy révén, amelyet az adogató vagy a partnere hord vagy visel. Amint az adogató feldobta a labdát szabad karját és kezét azonnal el kell vinnie a labda és a hálókészlet közötti térrészből. A labda és a hálókészlet közötti térrészt a labda, a hálókészlet és annak végtelen függőlegesen felfelé történő meghosszabbítása határozza meg.
Forrás: https://www.rookieroad.com/table-tennis/what-are-the-types-of-serves-in-table-tennis/
Ha a játékvezető vagy az asszisztens játékvezető nem biztos az adogatás szabályosságát illetően, akkor első alkalommal a mérkőzés során új labdamenetet rendelhet el és figyelmezteti az adogató játékost; de ha a játékos vagy partnere soron következő szervái nem teljesen tiszták, akkor szabálytalannak kell ítélni őket.
A VISSZAÜTÉS
Az adogatás vagy fogadás után úgy kell a labdát megütni, hogy az a hálókészlet felett vagy mellett akár közvetlenül, akár a hálókészlet érintésével az ellenfél térfelét érintse.
A JÁTÉKREND
Egyesben az adogató kezdi a játékot adogatással, amelyet a fogadó visszaüt. Ezt követően az adogató és a fogadó felváltva üt. Párosban az adogató kezdi a játékot adogatással, amelyet a fogadó visszaüt. Ezután az adogató párjának kell visszaütni a labdát, majd a fogadó párjának. Ezt követően valamennyi játékos felváltva, ebben a sorrendben üt.
MEGISMÉTELT LABDAMENET
A labdamenetet meg kell ismételni:
– ha a labda az adogatás során útban a háló felett vagy mellett a hálókészletet érinti feltéve, hogy az adogatás egyébként szabályos volt, vagy a hálót ért labdát a fogadó, vagy párja akadályoztatja;
– ha az adogatást úgy indították el, hogy a fogadó játékos vagy pár nem állt készen a játékra, feltéve, hogy sem a fogadó, sem a párja nem kíséreli meg, hogy beleüssön a labdába;
– ha a szabályos adogatást, a szabályos visszaütést vagy a játékszabályok betartását a játékos akaratán kívüli körülmény akadályozza;
– ha a játékot a játékvezető vagy az asszisztens játékvezető félbeszakítja;
A játékot félbe lehet szakítani:
– ha az adogatásban, a fogadásban, vagy a térfélválasztásban történt tévedést kell helyrehozni;
– ha figyelmeztetni, vagy büntetni kell egy játékost, vagy egy tanácsadót;
– ha a játékfeltételeket olyan módon zavarja meg valami, vagy valaki, hogy az kihatással lehet a labdamenet sorsára.
PONTSZERZÉS
Amennyiben a labdamenetet nem kell megismételni, a játékos pontot szerez:
– ha az ellenfele elhibázta az adogatást,
– ha az ellenfele elhibázta a fogadást,
– ha a labda a játékos adogatását vagy visszaütését követően bármihez hozzáér — a hálókészlet kivételével — azelőtt, hogy az ellenfél beleütne
– ha a labda, miután az ellenfél beleütött, elhagyja a játékos térfelét vagy alapvonalát, anélkül, hogy érintette volna az asztalnak a játékos felöli játékfelületét,
– ha az ellenfél akadályoztatja a labdát,
– ha az ellenfél szándékosan kétszer egymás után beleüt a labdába,
– ha az ellenfél olyan ütőfelülettel üti meg a labdát, amelynek felülete nem felel meg a követelményeknek,
– ha az ellenfél, vagy bármi, amit az ellenfél magán visel, vagy magánál tart, elmozdítja az asztalfelületet,
– ha az ellenfél, vagy bármi, amit az ellenfél magán visel, vagy magánál tart, hozzáér a hálókészlethez,
– ha az ellenfél szabad keze hozzáér a játékfelülethez,
– ha párosban az ellenfél nem az első adogató és az első fogadó által meghatározott sorrendben üti meg a labdát.
A JÁTSZMA
A játszmát az a játékos vagy páros nyeri, aki vagy amely előbb éri el a 11 pontot, kivéve, ha mindkét játékos vagy páros 10 pontot szerzett. Ebben az esetben a játszmát az a játékos vagy páros nyeri, aki vagy amely elsőként szerez egymást követően 2 ponttal többet az ellenfélnél.
A MÉRKŐZÉS
A mérkőzés akárhány nyert játszmáig tarthat, de a maximálisan lehetséges játszmák száma páratlan. Az angol kifejezések szerint best of 5 vagy best of 7, azaz vagy 3 nyert játszmáig tart a mérkőzés /3:0;3:1;3:2/ vagy pedig 4 nyert játszmáig, és akkor /4:0;4:1;4:2;4:3/ lehetnek a mérkőzések végeredményei.
AZ ADOGATÁS, A FOGADÁS ÉS A TÉRFÉL VÁLASZTÁSA
Az adogatás-, a fogadás- és térfélválasztás rendjének a jogát sorsolással döntik el, és a győztes választhat, hogy elsőként adogat, elsőként fogad, vagy hogy melyik térfélen kezdi a játékot.
Amikor a játékos vagy a páros eldöntötte, hogy elsőként adogat, elsőként fogad, vagy valamelyik térfelet választja, a másik játékosnak vagy párosnak jogában áll a fennmaradó lehetőségekből választani.
Minden második pontszerzés után a fogadó játékos vagy páros, adogató játékos vagy páros lesz, és így tovább felváltva a játszma végéig, kivéve, ha mindkét játékos vagy páros már 10 pontot szerzett, vagy ha az időjáték érvényben van, ahol az adogatás és fogadás rendje azonos, de pontonként cserélődik.
A páros mérkőzés minden játszmájában az a páros, amely elsőként adogat, eldönti, hogy a páros melyik tagja adogat, és az első játszmában a fogadó páros eldönti, hogy a páros melyik tagja fogad. Az egymást követő játszmákban az a játékos lesz az első adogató, akit az adogatásra jogosult páros kijelöl, és az a játékos lesz az első fogadó, aki az előző játszmában az illetőnek adogatott. A párosban minden adogatás cserénél az előző fogadó játékos lesz az adogató és az előző adogató játékos partnere lesz a fogadó. Az a játékos vagy páros, aki vagy amely egy játszmában az adogatást kezdte, a következő játszmában először fogadó lesz. Párosban a döntő játszmában a fogadó párosnak meg kell cserélni a fogadás rendjét, amint valamelyik páros elsőként eléri az 5 pontot. Az a játékos vagy páros, aki vagy amely egy játszmában az egyik térfélen kezd játszani, a soron következő játszmát a túlsó térfélen játssza. A mérkőzés döntő játszmájában a játékosok vagy párosok akkor cserélnek térfelet, amikor valamelyik játékos vagy páros elsőként eléri az 5 pontot.
HIBÁK AZ ADOGATÁS, A FOGADÁS ÉS A TÉRFÉLVÁLASZTÁS RENDJÉBEN
Ha egy játékos nem a játékrend szerint adogat vagy fogad, a játékvezetőnek a tévedés felismerésekor azonnal félbe kell szakítania a játékot, majd úgy kell a folytatást elrendelnie, ahogyan az adott állásnál a mérkőzés megkezdésekor megállapított sorrend megköveteli. A párosban az adogatás rendjét annak megfelelően kell alkalmazni, ahogyan azt a tévedés észlelésekor zajló játszma elején az adogató páros megválasztotta. Ha a játékosok megfeledkeznek a térfélcseréről, a játékvezetőnek a tévedés felismerésekor azonnal félbe kell szakítania a játékot, majd abban a felállásban kell a folytatást elrendelnie, ahogyan az adott játszmaállásnál a mérkőzés megkezdésekor megállapított rend megköveteli. A tévedés felismeréséig megszerzett pontok minden körülmények között érvényben maradnak
